Miért került ismét fókuszba Európa?

Az európai részvénypiacról sokáig könnyű volt úgy gondolkodni, mint az amerikai piac kevésbé dinamikus párjáról. Az elmúlt években az Egyesült Államok technológiai vállalatai, különösen az AI-hoz kapcsolódó cégek, sokkal nagyobb figyelmet kaptak a befektetőktől.

2026-ban azonban Európára is több figyelem jutott.

Ennek egyik oka a vállalati eredmények javulása. Egy augusztusi Reuters-felmérés szerint az európai vállalatok második negyedéves eredményei 24,1%-kal nőttek éves összevetésben, ami 2022 óta a leggyorsabb ütem volt. Ugyanakkor a felmérésben megszólaló elemzők arra is figyelmeztettek, hogy az emelkedő értékeltségek és a szigorodó pénzügyi feltételek miatt a további teljesítmény már kevésbé egyértelmű.

A másik fontos tényező az, hogy Európában is zajlik az ipar, az infrastruktúra és a technológia átalakulása. Az Európai Központi Bank szeptemberi értékelése szerint az euróövezet gazdasága ellenállóbbnak bizonyult a korábban vártnál, miközben a vállalatok AI-beruházásai, az export és a kormányzati infrastrukturális, illetve védelmi kiadások is támogatják a gazdasági aktivitást.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az európai részvények előtt akadálytalan út áll.

Mi szólhat az európai részvények mellett?

Javuló vállalati eredmények

Egy részvénypiac hosszabb távú teljesítményének egyik fontos tényezője, hogy hogyan alakulnak az ott működő vállalatok profitjai.

Ha a vállalatok eredményei javulnak, az idővel támogathatja a részvények értékét is. Természetesen ez nem automatikus: a részvényárfolyamok a jövőbeli profitvárakozásokat és az ezekhez kapcsolódó kockázatokat is előre árazzák.

Az európai vállalati eredmények idei javulása ezért fontos tényező, de önmagában nem jelent garanciát a részvénypiac további emelkedésére.

Beruházások és technológiai fejlesztések

Az európai gazdaság egyik érdekes változása, hogy az AI és a digitalizáció már nem kizárólag amerikai technológiai vállalatok története.

Az AI-hoz kapcsolódó beruházások mellett az infrastruktúra és a védelem is nagyobb szerepet kap. Az ECB szeptemberi értékelése szerint ezek a folyamatok hozzájárulnak az euróövezeti gazdaság ellenálló képességéhez.

Ez azért fontos a befektetők számára, mert az ilyen beruházások nem egyetlen vállalatot vagy iparágat érintenek. Hatással lehetnek például a technológiai, ipari, védelmi, energetikai és infrastrukturális vállalatokra is.

Európa nem egyetlen piac

Amikor európai részvényekről beszélünk, valójában nagyon különböző országokat és vállalatokat foglalunk össze egyetlen kifejezéssel.

Más a német ipar, a francia luxuscikkek piaca, a brit pénzügyi szektor, a svájci gyógyszeripar vagy a déli európai országok gazdasági szerkezete.

Ez a befektető számára azért fontos, mert az „európai részvénypiac” teljesítménye mögött nagyon különböző vállalatok és szektorok állnak.

A korábbi InsightU-cikkünkben az európai small cap, vagyis kisebb kapitalizációjú vállalatokat is külön vizsgáltuk. Ezek a cégek érzékenyebbek lehetnek a finanszírozási költségekre és a gazdasági ciklusra, ezért az európai részvénypiacon belül is más kockázati profilt képviselnek.

Európai small cap részvények: rövid távú kockázatok, hosszabb távú lehetőségek?

Nem minden körülmény kedvez az európai részvényeknek

A pozitív tényezők mellett legalább ilyen fontos látni azt is, mi jelenthet kockázatot.

Az egyik legfontosabb jelenleg az energia ára.

Az elmúlt hetek geopolitikai eseményei jelentősen megemelték az energiaárakat, ami újra előtérbe helyezte az inflációs kockázatokat. Szeptember 15-én az európai részvények háromhavi mélypontra estek, miközben az olajár emelkedése és a magasabb kötvényhozamok ismét erősítették az inflációval és a kamatemelésekkel kapcsolatos aggodalmakat. Egy nappal később a piac részben korrigált, miután az olajár mérséklődött.

Ez jól mutatja, hogy a részvénypiacok teljesítményét nemcsak a vállalati eredmények határozzák meg.

A makrogazdasági környezet legalább ilyen fontos.

A kamatok most inkább fékezik a pozitív képet

Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal megemelte irányadó kamatait. A betéti rendelkezésre állás kamata 2,50%-ra, a refinanszírozási műveletek kamata 2,65%-ra, a marginális hitelkamat pedig 2,90%-ra emelkedett.

Ez különösen érdekes azért, mert az európai részvénypiaci történet egyik korábbi támogató tényezője éppen a lazább kamatkörnyezet reménye volt.

Most viszont az energiaárak emelkedése miatt az inflációs nyomás ismét erősödött.

Az ECB szeptemberi prognózisa szerint az euróövezeti infláció 2026-ban átlagosan 3,0% lehet, majd 2027-ben 2,5%-ra, 2028-ban pedig 2,1%-ra mérséklődhet. Az ECB szerint az infláció 2026 végén akár 3,6%-os csúcsot is elérhet, elsősorban az energiaárak miatt.

Ez azt jelenti, hogy a befektetőknek nemcsak azt kell figyelniük, hogy mennyire erősek a vállalatok, hanem azt is, hogy milyen kamatkörnyezetben működnek.

Mit jelenthet mindez a befektetők számára?

Az európai részvények esetében jelenleg egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tényezők.

A vállalati eredmények javulása, az ipari és technológiai beruházások, illetve az európai gazdaság ellenállóbbá válása támogathatja a részvénypiacot.

Ezzel szemben az energiaárak, az infláció és az ezek miatt magasabb kamatok szűkíthetik a vállalatok mozgásterét és a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Az emelkedő kötvényhozamok ráadásul növelhetik a kötvények relatív vonzerejét is.

Éppen ezért érdemes kerülni azt az egyszerű megközelítést, hogy:

„Európa olcsó, ezért biztosan emelkedni fog.”

A részvénypiacokon ugyanis nem pusztán azt kell nézni, hogy egy piac mennyire tűnik olcsónak vagy drágának. A vállalati eredmények, a kamatkörnyezet, a gazdasági növekedés, az energiaárak és a befektetői várakozások együtt alakítják az árakat.

Hogyan kapcsolódhatnak ehhez az ETF-ek?

Ha valaki európai részvénypiaci kitettséget szeretne kialakítani, nem feltétlenül kell egyesével kiválasztania az európai vállalatokat.

Az ETF, vagyis tőzsdén kereskedett befektetési alap egyik lehetséges megoldás erre. Egy széles európai részvény ETF segítségével egyetlen befektetésen keresztül több ország és számos vállalat részvénye válhat elérhetővé.

Ennek egyik előnye a diverzifikáció lehet.

Természetesen az ETF sem szünteti meg a piaci kockázatot: ha az európai részvénypiac esik, egy azt követő ETF értéke is csökkenhet. A diverzifikáció elsősorban azt segítheti, hogy a befektető ne egyetlen vállalat teljesítményétől függjön.

A diverzifikációról részletesebben is írtunk az InsightU-ban:

Mit jelent a diverzifikáció a befektetésben, és miért fontos?

A megfelelő ETF kiválasztásánál ugyanakkor érdemes figyelembe venni többek között azt is, hogy milyen indexet követ, milyen országokat és szektorokat tartalmaz, mekkora a költsége, milyen devizában denominált, és milyen kockázatokkal jár.

Mire érdemes figyelni a következő időszakban?

Az európai részvénypiac szempontjából több tényező is különösen fontos lehet.

1. Energiaárak

Ha az energiaárak tartósan magasak maradnak, az újra erősítheti az inflációt és növelheti a vállalatok költségeit.

2. ECB kamatpolitika

A befektetők azt figyelhetik, hogy az infláció alakulása milyen további monetáris politikai lépéseket tesz szükségessé.

3. Vállalati eredmények

A részvénypiaci teljesítmény szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a vállalatok profitnövekedése fennmarad-e.

4. Gazdasági növekedés

Az ECB szeptemberi alapprognózisa 2026-ra 0,9%-os, 2027-re 1,4%-os, 2028-ra pedig 1,5%-os euróövezeti GDP-növekedéssel számol.

5. Beruházási ciklus

Az AI, az infrastruktúra és a védelem területén zajló beruházások hosszabb távon új növekedési lehetőségeket teremthetnek egyes európai vállalatok számára.

Összefoglalva

Az európai részvénypiac 2026-ban több szempontból is érdekesebbé vált, de a történet korántsem egyirányú.

A javuló vállalati eredmények, az AI-hoz és az iparhoz kapcsolódó beruházások, valamint az európai gazdaság ellenálló képessége támogathatja a piacot. Ugyanakkor az energiaárak emelkedése, az infláció és a szigorúbb kamatkörnyezet jelentős ellenszél lehet.

A befektető számára ezért nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy „jó-e Európa”, hanem az, hogy milyen gazdasági és piaci környezetben vállal európai részvénypiaci kitettséget, mekkora időtávban gondolkodik, és hogyan illeszkedik ez a teljes portfóliójába.

Egy széles európai részvény ETF például lehetőséget adhat arra, hogy valaki ne egyetlen vállalatra építsen, hanem több ország és vállalat teljesítményéből részesedjen. Ez azonban nem helyettesíti a megfelelő portfólió kialakítását és a kockázatok mérlegelését.

Fontos: ez az írás általános tájékoztatást nyújt, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak.