A beszerzésimenedzser-index, angolul Purchasing Managers’ Index, rövidítve PMI, egy felmérésen alapuló gazdasági mutató. A vállalatok beszerzési és üzleti vezetőit arról kérdezik, hogyan változott az előző hónaphoz képest például a termelés, az új megrendelések, a foglalkoztatás vagy a beszállítói teljesítmény.
A PMI nem közvetlenül a gazdaság teljesítményét méri, hanem azt mutatja meg, hogy a megkérdezett vállalatok milyen irányú változást érzékelnek. Ezért úgynevezett konjunktúra- vagy hangulatindikátor: a gazdasági fordulópontokra sokszor hamarabb jelez, mint a később közzétett hivatalos statisztikák.
Hogyan készül a PMI?
A PMI havi vállalati felmérésekből áll össze. A kérdések jellemzően arra irányulnak, hogy az adott hónapban javult, romlott vagy változatlan maradt-e a vállalat üzleti helyzete az előző hónaphoz képest.
A felmérések külön készülhetnek a feldolgozóiparra és a szolgáltatásokra, majd ezekből összetett index is képezhető. Az Európai Központi Bank meghatározása szerint a feldolgozóipari PMI többek között a kibocsátás, az új megrendelések, a foglalkoztatás, a beszállítói szállítási idők és a beszerzési készletek alakulását foglalja össze. (ecb.europa.eu)
A válaszokat úgy súlyozzák, hogy az index egyetlen számba sűrítse a vállalati tapasztalatokat. Emiatt a PMI nem egyszerű átlagos véleménykutatás, hanem a gazdasági aktivitás irányát jelző, úgynevezett diffúziós index.
Mit jelent az 50 pontos határ?
A PMI értelmezésének legfontosabb eleme az 50 pontos küszöbérték.
- 50 pont felett: a vállalatok összességében bővülést érzékelnek az előző hónaphoz képest.
- 50 pont alatt: a válaszok alapján inkább zsugorodás vagy romlás tapasztalható.
- 50 pont körül: lényegében stagnáló üzleti környezetre lehet következtetni.
Fontos, hogy a 52 pontos PMI például nem azt jelenti, hogy a gazdaság pontosan 52 százalékkal nőtt. Az index az irányt és a változás elterjedtségét mutatja, nem pedig a gazdasági növekedés százalékos mértékét.
Az Európai Központi Bank magyarázata szerint a diffúziós index a növekedést jelző válaszok arányát, valamint a változatlanságot jelző válaszok egy részét veszi figyelembe. Ezért egy 50 feletti érték azt jelzi, hogy a javulást érzékelő vállalatok súlya nagyobb, mint a romlást tapasztalóké. (ecb.europa.eu)
Miért figyelik a befektetők?
A PMI egyik legnagyobb előnye a gyorsasága. A hivatalos GDP-adatok negyedéves gyakorisággal, gyakran késéssel jelennek meg, míg a PMI havi rendszerességgel ad képet a vállalati aktivitásról. Így a befektetők hamarabb érzékelhetik, hogy javul-e vagy romlik a gazdasági környezet.
A mutató különösen a következő kérdések megválaszolásában lehet hasznos:
- erősödik vagy gyengül-e a vállalati kereslet;
- nőnek vagy csökkennek-e az új megrendelések;
- javul-e a foglalkoztatási helyzet;
- nő-e a költség- és áremelési nyomás;
- enyhülnek vagy súlyosbodnak-e az ellátási láncok problémái.
A feldolgozóipari PMI például jelezheti az ipari termelés és az exportkereslet változásait. A szolgáltatási PMI inkább a belső keresletről, az üzleti szolgáltatásokról és a fogyasztáshoz kapcsolódó aktivitásról adhat képet. Az összetett PMI a két terület együttes állapotát próbálja megragadni.
A PMI és a GDP kapcsolatát az EKB is vizsgálta. Az euróövezeti összetett kibocsátási PMI általában szorosan együtt mozog a reál-GDP növekedésével, ezért a mutató a gazdasági teljesítmény rövid távú becslésében, vagyis a nowcastingban is szerepet kaphat. (ecb.europa.eu)
Mit jelezhet a részindexek alakulása?
A teljes PMI önmagában is hasznos, de a részindexek gyakran többet árulnak el a gazdasági folyamatokról. Ha az új megrendelések indexe emelkedik, az a jövőbeli termelés vagy szolgáltatási aktivitás javulásának lehet az előjele. Ha azonban a vállalatok új megrendelései gyengülnek, az a későbbi bevételekre és eredményekre is nyomást helyezhet.
A foglalkoztatási részindex azt mutatja, hogyan változik a vállalatok munkaerő-igénye. A beszállítói szállítási idők és a készletek pedig az ellátási láncok állapotáról, illetve a vállalatok várakozásairól adhatnak információt.
Különösen fontosak lehetnek az árakkal kapcsolatos alindexek. Ha a beszerzési költségek gyorsan emelkednek, a vállalatok egy része ezt továbbháríthatja a vevőkre. Ez inflációs nyomást jelezhet, amelyet a befektetők a kamatpálya és a jegybanki politika szempontjából is figyelembe vehetnek. A PMI ezért az infláció és az alapkamat várható alakulásának értelmezéséhez is kiegészítő információt adhat.
Milyen korlátai vannak a PMI-nak?
A PMI hasznos, de nem tévedhetetlen mutató. Elsőként fontos megérteni, hogy a felmérés nem a teljes gazdaságot fedi le. Az összetett index jellemzően a feldolgozóipar és a szolgáltatások adataira épül, miközben például a közigazgatás, a kiskereskedelem vagy az építőipar teljesítménye nem feltétlenül jelenik meg benne teljes súllyal.
Az EKB arra is felhívta a figyelmet, hogy a PMI a változást jelző vállalatok arányáról ad információt, de nem feltétlenül mutatja meg, hogy mekkora volt a változás mértéke az egyes vállalatoknál. Ez azt jelenti, hogy két azonos PMI-érték mögött eltérő gazdasági helyzet is állhat. Rendkívül volatilis időszakokban, például nagy kínálati sokkok idején, a mutató értelmezése különösen körültekintést igényel. (ecb.europa.eu)
A havi adatok ingadozhatnak is. Egyetlen gyenge vagy erős adatból ezért nem érdemes tartós gazdasági trendet levezetni. A befektetők általában az egymást követő hónapok alakulását, a részindexeket és más mutatókat – például a GDP-t, az ipari termelést vagy a vállalati eredményeket – együtt vizsgálják. A GDP és a PMI más-más típusú információt ad, ezért egyik sem helyettesíti teljesen a másikat.
Hogyan érdemes értelmezni befektetőként?
A PMI-t célszerű inkább jelzésként, mint önálló befektetési döntési szabályként használni. A tartósan 50 pont feletti, széles körben javuló részindexek kedvezőbb növekedési környezetre utalhatnak, míg a tartósan 50 pont alatti értékek gyengülő aktivitást jelezhetnek.
Az értelmezéshez azonban mindig hozzá kell tenni az adott gazdasági környezetet. Egy alacsony PMI például más jelentéssel bírhat egy recesszióból kilábaló gazdaságban, mint egy már hosszabb ideje zsugorodó országban. A kamatok, az infláció, az árfolyamok, a költségvetési politika és a vállalati eredményvárakozások egyaránt befolyásolhatják, hogyan reagálnak az eszközárak a PMI-adatokra.
Összegzés
A beszerzésimenedzser-index egy havi, felmérésen alapuló mutató, amely a vállalatok üzleti aktivitásának irányáról ad gyors képet. Az 50 pontos szint feletti érték általában bővülést, az az alatti érték zsugorodást jelez, de az index nem százalékos növekedési adat.
A PMI azért fontos a befektetők számára, mert korai jelzést adhat a növekedésről, a foglalkoztatásról, a keresletről és az árnyomásról. Ugyanakkor felmérésen alapul, szektorális lefedettsége korlátozott lehet, és egyetlen havi adatból nem szabad messzemenő következtetést levonni. A legmegbízhatóbb értelmezéshez a PMI-t más gazdasági és pénzügyi mutatókkal együtt érdemes vizsgálni.
Források
- Európai Központi Bank: Eurozone Purchasing Managers’ Surveys és PMI-definíció
- Európai Központi Bank: Is the PMI a reliable indicator for nowcasting euro area real GDP?
- Európai Központi Bank: A PMI használata a munkaerőpiaci ciklusok követésére
- Magyar Nemzeti Bank: Hitelintézeti Szemle – a PMI rövid bemutatása