A GDP a bruttó hazai termék rövidítése. Azt mutatja meg, hogy egy ország gazdaságában egy meghatározott időszak – jellemzően egy negyedév vagy egy év – alatt mekkora értékben állítottak elő végső felhasználásra szánt termékeket és szolgáltatásokat.
A mutató a gazdaság méretének és teljesítményének egyik legfontosabb összefoglaló jelzőszáma. A befektetők azonban nem pusztán azt nézik, hogy mekkora a GDP, hanem elsősorban azt, hogy milyen ütemben változik, milyen szerkezetben jön létre a növekedés, és mit jelezhet a jövőre nézve.
Hogyan kell értelmezni a GDP-t?
A „bruttó” azt jelenti, hogy a mutató nem vonja le a termelésben használt eszközök értékcsökkenését. A „hazai” arra utal, hogy az ország területén működő gazdasági egységek termelését méri, függetlenül attól, hogy azok hazai vagy külföldi tulajdonban vannak-e.
Ez fontos különbség a bruttó nemzeti jövedelemhez, vagyis a GNI-hoz képest. A GDP a belföldön létrehozott gazdasági teljesítményre koncentrál, míg a GNI figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket is. Egy külföldi tulajdonú magyarországi gyár termelése például a magyar GDP része, miközben a profit egy része külföldre kerülhet.
A Központi Statisztikai Hivatal a GDP-t az európai ESA 2010 módszertan alapján számítja. Ennek célja, hogy az adatok országok és időszakok között összehasonlíthatók legyenek. (ksh.hu)
A GDP háromféle megközelítése
A nemzeti számlák rendszerében a GDP elvileg három oldalról számítható ki. Ezek ugyanazt a gazdasági folyamatot vizsgálják eltérő nézőpontból.
- Termelési oldal: az ágazatok által létrehozott bruttó hozzáadott értékek, valamint a termékadók és támogatások egyenlege adja a GDP-t.
- Felhasználási oldal: a háztartások és a kormányzat fogyasztása, a beruházások, a készletváltozás, valamint az export és az import egyenlege jelenik meg benne.
- Jövedelmi oldal: a termelés során keletkező munkajövedelmeket, vállalati eredményeket és egyéb jövedelmeket összesíti.
A befektetők számára különösen a felhasználási oldal lehet beszédes. Ha a növekedést főként a háztartások fogyasztása támogatja, az más piaci következményekkel járhat, mint amikor a beruházások vagy az export bővülése áll a háttérben. A GDP összetevői ezért sokszor többet árulnak el, mint maga az egyetlen növekedési százalék.
Nominális vagy reál-GDP?
A GDP értéke emelkedhet azért is, mert több terméket és szolgáltatást állítottak elő, de azért is, mert közben emelkedtek az árak. Ezért a gazdasági teljesítmény elemzésénél fontos megkülönböztetni a nominális és a reál-GDP-t.
A nominális GDP folyó árakon mutatja a termelés értékét. A reál-GDP ezzel szemben kiszűri az árváltozások hatását, így közelebb visz ahhoz, hogy ténylegesen nőtt-e a megtermelt mennyiség. Ha a nominális GDP gyorsan emelkedik, miközben a reál-GDP alig változik, az arra utalhat, hogy a növekedés jelentős része az inflációból származik.
Ezért a GDP-adatokat érdemes együtt értelmezni az inflációval és a reáljövedelmek alakulásával is. A gazdaság nominális bővülése ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a háztartások vásárlóereje vagy a vállalatok valódi teljesítménye ugyanilyen mértékben javult.
Miért fontos a GDP a befektetőknek?
1. Jelzi a vállalati környezet változását
A gazdasági növekedés általában kedvezőbb működési környezetet teremthet a vállalatok számára. Erősebb fogyasztás esetén nőhet egyes cégek árbevétele, a beruházások bővülése pedig javíthatja a gépipari, építőipari vagy technológiai vállalatok kilátásait.
Visszaeső GDP mellett viszont gyengülhet a kereslet, romolhatnak a vállalati profitvárakozások, és nőhet a csőd- vagy hitelkockázat. Ez különösen a gazdasági ciklusokra érzékeny ágazatokban lehet fontos.
2. Befolyásolhatja a kamatpolitikát
A központi bankok a gazdasági növekedést, az inflációt és a pénzügyi feltételeket együtt vizsgálják. Tartósan erős növekedés inflációs nyomással társulhat, ami szigorúbb monetáris politikát indokolhat. Gyenge növekedés vagy recesszió esetén viszont nagyobb tér nyílhat a kamatok csökkentésére, ha az infláció ezt lehetővé teszi.
A kamatpolitikai várakozások közvetlenül hatnak az eszközárakra, a kötvényhozamokra és az árfolyamokra. Az Európai Központi Bank leírása szerint a monetáris politika a finanszírozási feltételeken, a piaci várakozásokon, az eszközárakon és az árfolyamon keresztül is továbbgyűrűzik a gazdaságban. (ecb.europa.eu)
3. Hatással lehet a részvény- és kötvénypiacokra
Ha a GDP-adat meghaladja a várakozásokat, a piacok kedvezőbb vállalati eredményeket árazhatnak. Ez azonban nem automatikusan jelent emelkedő részvényárfolyamokat. A túl erős adat ugyanis magasabb kamatokkal kapcsolatos várakozásokat is kiválthat, ami különösen a hosszabb távú növekedési ígéretekre épülő vállalatok értékeltségét terhelheti.
Gyenge GDP-adatnál hasonlóan összetett lehet a reakció. A romló gazdasági kilátások nyomást gyakorolhatnak a részvényekre, miközben a kamatcsökkentés reménye támogathatja a kötvényeket. A kötvényárfolyam és a hozam kapcsolatáról részletesebben olvashat a kamatok és kötvényárfolyamok összefüggését bemutató cikkben.
Mit nem mutat meg a GDP?
A GDP hasznos, de nem tökéletes mérőszám. Nem mondja meg önmagában, hogyan oszlik meg a jövedelem a társadalomban, milyen az életminőség, mennyire fenntartható a növekedés, vagy milyen környezeti költségekkel jár a termelés.
Az otthoni, nem fizetett házimunka és számos önkéntes tevékenység például nem vagy csak korlátozottan jelenik meg benne. A GDP azt sem mutatja meg közvetlenül, hogy a növekedésből mennyit élveznek a háztartások, illetve mekkora része keletkezik külföldi tulajdonú vállalatoknál.
Ezért a befektetők a GDP mellett rendszerint figyelik az inflációt, a munkaerőpiaci adatokat, az ipari termelést, a kiskereskedelmi forgalmat, az üzleti bizalmi indexeket és a jegybanki kommunikációt is.
Hogyan érdemes befektetőként olvasni egy GDP-adatot?
Elsőként azt érdemes megnézni, hogy az adat éves vagy negyedéves összehasonlítást használ-e, illetve nominális vagy reálértékről van-e szó. Ezután következhet a várakozásokkal való összevetés: a piac gyakran nem magát az adatot, hanem a várakozáshoz képesti eltérést árazza.
Érdemes figyelni az adat szerkezetét is. A fogyasztás, a beruházás, a nettó export és a készletváltozás eltérő tartósságú növekedést jelezhet. A készletek egyszeri felhalmozódása például rövid távon javíthatja a GDP-t, de nem feltétlenül jelent tartós keresletbővülést.
Végül fontos tudni, hogy az első GDP-becsléseket később módosíthatják, amikor több és pontosabb adat válik elérhetővé. A befektetési döntésekben ezért célszerű egyetlen közlés helyett a gazdasági folyamatok irányát és több mutató együttes képét vizsgálni.
Összegzés
A GDP egy ország gazdasági teljesítményének átfogó, nemzetközileg összehasonlítható mutatója. A befektetők azért követik, mert a növekedés vagy lassulás hatással lehet a vállalati eredményekre, a jegybanki kamatpályára, a kötvényhozamokra, a devizaárfolyamokra és a részvénypiacok értékeltségére.
Ugyanakkor a GDP nem önálló befektetési jelzés. A nominális és reálérték, a növekedés szerkezete, az infláció, a kamatvárakozások és az adatfelülvizsgálatok egyaránt számítanak. A gazdasági kép akkor válik értelmezhetőbbé, ha a GDP-t más makrogazdasági mutatókkal együtt vizsgálja.