Mi az infláció? Közérthető magyarázat a pénzromlásról és hatásairól

Az infláció hatását szemléltető kép növekvő pénzérmehalmokkal, emelkedő piros nyíllal, bevásárlókocsival és házmodellel.

Az infláció a termékek és szolgáltatások általános árszínvonalának tartós emelkedése, amely idővel csökkenti a pénz vásárlóerejét. Nem egyetlen termék drágulását jelenti, hanem a háztartások fogyasztásának szélesebb körét érintő folyamatot.

A pénzromlás a mindennapi kiadások mellett a megtakarításokra és a befektetésekre is hatással van. Ezért fontos megérteni, hogyan mérik az inflációt, mi okozhatja, és miért érdemes a befektetési döntéseknél a nominális hozam mellett a reálértéket is figyelembe venni.

MNB: szünet a kamatcsökkentésben – 5,5%-on maradt az alapkamat

MNB kamatdöntés 2026 szeptemberében – 5,5 százalékon maradt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így 5,5%-on maradt. A döntés három egymást követő, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés után jelent szünetet. Az infláció alakulása, a forint árfolyama és a nemzetközi kamatkörnyezet egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy merre mozdulhat tovább a monetáris politika.
Júniusban 6,00%-ra, júliusban 5,75%-ra, augusztusban pedig 5,50%-ra mérséklődött az irányadó ráta.

A kamattartás első pillantásra meglepő lehet az augusztusi 1,3%-os infláció mellett, hiszen ez jóval a jegybank 3%-os célja alatt van. A maginfláció ugyanakkor 2,0% volt. A kamatpolitikai döntésnél azonban nemcsak a jelenlegi inflációs adat számít: a jegybank számára a következő hónapok inflációs kilátásai, a forint árfolyamának stabilitása és a nemzetközi kamatkörnyezet is meghatározó.