Amikor egy befektetési alap nevében a „származtatott alap” vagy „származtatott befektetési alap” kifejezés szerepel, az arra utal, hogy az alap befektetési politikájában a származtatott ügyletek kiemelt szerepet kaphatnak. A származtatott ügylet, más néven derivatíva, olyan pénzügyi szerződés, amelynek értéke egy mögöttes eszköz – például részvény, kötvény, deviza, kamatláb, árupiaci termék vagy index – árfolyamától függ. (finance.ec.europa.eu)
Mitől származtatott egy befektetési alap?
Egy hagyományos befektetési alap jellemzően közvetlenül vásárol részvényeket, kötvényeket, pénzpiaci eszközöket vagy más befektetési jegyeket. A származtatott alap ezzel szemben határidős ügyleteket, opciókat, swapokat vagy más derivatív eszközöket is alkalmazhat.
A derivatívák többféle célt szolgálhatnak. Az alapkezelő használhatja őket például:
- fedezeti célból, egy deviza-, kamat- vagy árfolyamkockázat mérséklésére;
- befektetési célból, egy piaci kitettség gyors vagy költséghatékony felépítésére;
- a portfólió rugalmas kezelésére, amikor a közvetlen értékpapír-vásárlás kevésbé praktikus.
Fontos különbség, hogy egy befektetési alap általában akkor is alkalmazhat származtatott ügyleteket, ha nem szerepel a nevében a „származtatott” megjelölés. A származtatott alap elnevezés azonban olyan speciális kategóriára utal, amelynél a jogszabályok bizonyos feltételek mellett szélesebb lehetőséget adnak a derivatív pozíciók felvételére. A megnevezést a befektetési alap nevében is fel kell tüntetni. (kozzetetelek.mnb.hu)
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A származtatott alap nem feltétlenül egyetlen eszközbe fektet. A portfólióban lehetnek például állampapírok, bankbetétek, részvények és készpénzjellegű eszközök is, miközben az alapkezelő derivatívákkal alakítja a teljes piaci kitettséget.
Egy részvényindexre kötött határidős ügylet például lehetővé teheti, hogy az alap gyorsan növelje vagy csökkentse a részvénypiaci kitettségét. Egy devizafedezeti ügylet pedig mérsékelheti annak hatását, ha a külföldi befektetések értéke és a befektető által használt elszámolási deviza eltér egymástól.
A származtatott ügylet úgynevezett névértéke vagy mögöttes kitettsége eltérhet attól az összegtől, amelyet az alap ténylegesen kifizet az ügylet megkötésekor. Ezért a befektetőnek nemcsak azt érdemes megnéznie, hogy milyen eszközök szerepelnek a portfólióban, hanem azt is, hogy a derivatívák figyelembevételével mekkora a tényleges kockázati kitettség.
A kockázat mérésénél a szabályozás a nettósított kockázati kitettséget is figyelembe veszi. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az alapkezelőnek az ellentétes irányú pozíciókat és az alap közvetlen eszközeit együttesen kell értékelnie. (kozzetetelek.mnb.hu)
Jelent-e automatikusan tőkeáttételt?
Nem feltétlenül. A származtatott ügyletek önmagukban nem azonosak a tőkeáttétellel. Egy határidős vagy opciós ügylet használható például kizárólag fedezeti célból is, amikor az alapkezelő egy meglévő kockázatot szeretne csökkenteni.
Ugyanakkor a derivatívák lehetőséget teremthetnek arra, hogy az alap a befektetett eszközökhöz képest nagyobb piaci kitettséget vállaljon. Ez növelheti a nyereség és a veszteség ingadozását is. Az MNB által ismertetett szabályok szerint a származtatott alapoknál a teljes nettósított kockázati kitettségre külön korlátok vonatkoznak, amelyek a nettó eszközértékhez viszonyított kitettséget is figyelembe veszik. (kozzetetelek.mnb.hu)
A gyakorlatban ezért nem elég azt látni, hogy az alap múltbeli árfolyama egy adott időszakban jól teljesített. Azt is meg kell érteni, hogy a teljesítmény mekkora piaci kockázat, tőkeáttétel, partnerkockázat és likviditási kockázat mellett alakult ki.
Milyen kockázatokra érdemes figyelni?
A származtatott alapok összetettebb kockázati profillal rendelkezhetnek, mint egy egyszerű, közvetlenül részvényeket vagy kötvényeket tartó alap. A legfontosabb szempontok a következők.
- Piaci kockázat: a mögöttes részvény, index, deviza, kamatláb vagy nyersanyag árfolyamának kedvezőtlen változása veszteséget okozhat.
- Tőkeáttételi kockázat: a derivatív pozíciók felerősíthetik az árfolyammozgások hatását.
- Partnerkockázat: tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügyleteknél felmerülhet annak kockázata, hogy a szerződéses partner nem teljesíti a kötelezettségét.
- Likviditási és értékelési kockázat: egyes összetett ügyletek lezárása vagy pontos értékelése nehezebb lehet kedvezőtlen piaci környezetben.
Az Európai Bizottság is kiemeli, hogy a derivatívák jelentős gazdasági szerepet töltenek be, ugyanakkor a kapcsolódó kockázatok miatt külön átláthatósági és kockázatkezelési szabályok vonatkoznak rájuk. (finance.ec.europa.eu)
Az alap kockázatait érdemes összevetni az Ön saját kockázattűrésével és időtávjával. Erről részletesebben olvashat a kockázattűrésről szóló cikkünkben, míg a kockázati mutatók értelmezéséhez segítséget adhat a befektetési kockázat méréséről szóló útmutató.
Nem ugyanaz, mint az alapok alapja
A „származtatott alap” és az „alapok alapja” kifejezést nem érdemes összekeverni.
Az alapok alapja – más néven alapba fektető alap – eszközeinek jelentős részét más befektetési alapok vagy kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe fekteti. A származtatott alap ezzel szemben a derivatív ügyletek alkalmazására vonatkozó befektetési politikája és kockázati lehetőségei miatt kapja ezt a megnevezést. Egy alap akár mindkét jellemzővel rendelkezhet, de a két fogalom önmagában mást jelent. (kozzetetelek.mnb.hu)
Mit nézzen meg befektetés előtt?
A származtatott alap kiválasztásakor a név csak kiindulópont. A lényeges információkat az alap kezelési szabályzata, kiemelt információkat tartalmazó dokumentuma és időszakos jelentései tartalmazzák.
Érdemes különösen megvizsgálni:
- milyen származtatott termékeket használhat az alap;
- fedezeti vagy befektetési céllal köthet-e derivatív ügyleteket;
- milyen mögöttes eszközökhöz kapcsolódhat a kitettség;
- mekkora lehet a nettósított kockázati kitettség és az esetleges tőkeáttétel;
- milyen költségek és teljesítményhez kapcsolódó díjak terhelik az alapot;
- milyen időtávra és milyen kockázatvállaló befektetőnek szánják.
A költségek összehasonlításához hasznos háttéranyag lehet a befektetési alapok költségeiről szóló cikkünk. A származtatott stratégia értékelését emellett érdemes a teljes portfólió részeként elvégezni, nem önálló termékként szemlélni.
Összegzés
A származtatott alap olyan befektetési alap, amely a derivatív ügyleteknek a hagyományos alapoknál hangsúlyosabb szerepet adhat. Ezek az ügyletek szolgálhatják a kockázatok fedezését, a piaci kitettség gyors kialakítását vagy a portfólió hatékony kezelését.
A megnevezés nem jelenti automatikusan azt, hogy az alap tőkeáttételes vagy minden esetben kiemelkedően kockázatos. Ugyanakkor összetettebb működésre és a veszteségek felerősödésének lehetőségére figyelmeztet. Befektetési döntés előtt ezért a stratégia, a kitettségi korlátok, a költségek és a befektetési időtáv együttes vizsgálata indokolt.