Mi a diverzifikáció?

A diverzifikáció egyszerűen azt jelenti, hogy a befektető több különböző eszköz, piac vagy befektetés között osztja meg a pénzét.

A mögöttes gondolat könnyen érthető: ha egyetlen befektetésben van a teljes megtakarításunk, akkor annak árfolyam- vagy értékváltozása közvetlenül és jelentősen hat a teljes vagyonunkra.

Ha viszont több, egymástól eltérő befektetésből áll a portfólió, akkor egyetlen eszköz gyengébb teljesítménye kisebb hatással lehet az egészre.

A diverzifikáció tehát elsősorban kockázatkezelési eszköz, nem pedig egy olyan módszer, amely garantálja a magasabb hozamot.

Miért fontos a befektetési diverzifikáció?

A pénzügyi piacokon nincs olyan eszköz, amely minden környezetben jól teljesítene.

Lehet olyan időszak, amikor a részvénypiacok emelkednek, miközben a kötvények kevésbé teljesítenek. Máskor a kamatkörnyezet változása miatt a kötvények kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, míg bizonyos részvények árfolyama csökken.

Egyes gazdasági események egy adott országot vagy régiót érinthetnek erősebben, míg más piaci hatások globálisan jelentkeznek.

Éppen ezért a diverzifikáció célja az, hogy ne egyetlen forgatókönyv bekövetkezésére építsük fel a teljes befektetési stratégiánkat.

Ez jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez is, amely szerint a befektetési portfóliót nem egyetlen eszközből, hanem többféle befektetés megfelelő kombinációjából érdemes felépíteni.

Hogyan lehet diverzifikálni?

A diverzifikáció több szinten is megvalósítható.

1. Különböző eszközosztályok között

Az egyik legismertebb megközelítés, amikor a befektető többféle eszközosztályt kombinál.

Ilyen lehet például:

• részvény,
• kötvény,
• állampapír,
• befektetési alap,
• ETF,
• pénzpiaci vagy likvid eszköz,
• bizonyos esetekben ingatlan vagy más befektetési eszköz.

Ezek kockázata, árfolyammozgása és a gazdasági környezet változására adott reakciója eltérhet.

A PremiU befektetési megközelítésében is többféle eszköz szerepelhet egy portfólióban: a befektetési alapok, részvények, kötvények, állampapírok, likviditási megoldások és ETF-ek egyaránt szóba jöhetnek az adott befektetési cél és kockázati profil alapján.

2. Földrajzi diverzifikáció

Nemcsak az számít, hogy milyen eszközt vásárolunk, hanem az is, hogy melyik országban vagy régióban fektetünk be.

Ha egy befektető kizárólag egyetlen ország vállalataiba vagy állampapírjaiba fektet, akkor a portfólióját jelentősen befolyásolhatják az adott ország gazdasági, politikai vagy pénzügyi folyamatai.

Egy nemzetközileg diverzifikált portfólió ezzel szemben több ország vagy régió teljesítményére támaszkodhat.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a földrajzi diverzifikáció minden kockázatot megszüntet. A globális piacokon ugyanis olyan események is előfordulhatnak, amelyek egyszerre több ország eszközeire hatnak.

3. Devizák szerinti diverzifikáció

A befektetések devizaneme szintén fontos szempont.

Egy magyar befektető például forintban gondolkodik, de tarthat euróban vagy dollárban denominált befektetéseket is.

Ilyenkor nemcsak az adott befektetés árfolyamának változása számít, hanem a devizaárfolyamok alakulása is.

Ahogy korábbi InsightU-cikkünkben is bemutattuk, egy külföldi befektetés forintban számított eredményét egyszerre befolyásolhatja maga a befektetés teljesítménye és a forint árfolyamának változása.

4. Szektorok és vállalatok között

A részvénybefektetéseknél különösen fontos lehet, hogy ne egyetlen iparágra vagy vállalatra épüljön a teljes kitettség.

Más gazdasági folyamatok hatnak például egy technológiai vállalatra, egy gyógyszergyártóra, egy bankra vagy egy energetikai cégre.

Ha egy portfólió kizárólag egyetlen szektorra koncentrál, akkor az adott ágazat problémái a teljes befektetést érzékenyen érinthetik.

A több szektor és vállalat között megosztott befektetés ezt a koncentrációs kockázatot mérsékelheti.

A diverzifikáció nem azt jelenti, hogy „mindenből kell egy kicsi”

Ez egy fontos félreértés.

A jó diverzifikáció nem feltétlenül azt jelenti, hogy minél több befektetést vásárolunk.

A túl sok befektetés sem feltétlenül jelent jobb portfóliót.

Ha valaki több tucat, egymáshoz nagyon hasonló részvényt tart, attól még lehet jelentős kitettsége ugyanahhoz az iparághoz vagy gazdasági tényezőhöz.

Ugyanez igaz az alapokra és ETF-ekre is: több termék megvásárlása mellett is előfordulhat, hogy ugyanazokat a vállalatokat vagy piacokat tartalmazzák.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy hány befektetésünk van, hanem az, hogy mennyire különböznek egymástól a kockázati tényezők, amelyeknek kitett a portfóliónk.

Diverzifikáció és eszközallokáció

A diverzifikáció szorosan kapcsolódik az eszközallokációhoz, de a két fogalom nem teljesen ugyanaz.

Az eszközallokáció azt mutatja meg, hogy a befektetési vagyon mekkora részét helyezzük az egyes eszközosztályokba.

Például egy portfólióban lehet:

• 40% kötvény,
• 30% részvény,
• 20% befektetési alap vagy ETF,
• 10% likvid eszköz.

A konkrét arány természetesen mindig az adott befektető céljaitól, időtávjától és kockázattűrésétől függ.

A diverzifikáció pedig azt jelenti, hogy az egyes kitettségeken belül is törekszünk arra, hogy ne egyetlen befektetéstől vagy kockázati tényezőtől függjön a teljes eredmény.

A kettő tehát együtt adhatja egy kiegyensúlyozottabb portfólió alapját.

A diverzifikáció és a kockázat kapcsolata

Fontos megérteni, hogy a diverzifikáció nem szünteti meg a befektetési kockázatot.

Egy diverzifikált portfólió értéke is csökkenhet, ha a piacok kedvezőtlenül alakulnak.

A diverzifikáció inkább arra szolgál, hogy egyetlen befektetés, vállalat, ország, szektor vagy eszközosztály problémája ne feltétlenül veszélyeztesse ugyanakkora mértékben a teljes portfóliót.

A kockázatkezelés ezért nem egyetlen döntés, hanem folyamatos folyamat: időről időre érdemes felülvizsgálni, hogy a portfólió továbbra is megfelel-e a befektetési céloknak és a vállalt kockázatnak.

Mikor különösen fontos a diverzifikáció?

A diverzifikáció különösen fontos lehet hosszabb befektetési időtáv esetén.

Minél hosszabb időre fektetünk be, annál többféle piaci környezetet tapasztalhatunk meg: gazdasági növekedést, lassulást, inflációs időszakot, kamatváltozást vagy akár jelentős piaci korrekciókat.

Egy jól kialakított portfólió célja nem az, hogy minden egyes időszakban minden eszköz jól teljesítsen.

Sokkal inkább az, hogy különböző piaci környezetekben is megfelelően kezelje a kockázatokat, miközben lehetőséget teremtsen a hosszú távú hozam elérésére.

Hogyan néz ki egy diverzifikált portfólió?

Nincs egyetlen, minden befektető számára megfelelő minta.

Egy fiatalabb, hosszú időtávban gondolkodó befektető egészen más kockázatot vállalhat, mint az, akinek néhány éven belül szüksége lesz a befektetett vagyonára.

Ugyanígy más lehet egy vállalkozó portfóliója, mint egy magánszemélyé.

Ezért a megfelelő portfólió kialakításánál érdemes figyelembe venni:

• a befektetési célt,
• a befektetési időtávot,
• a kockázattűrést,
• a likviditási igényt,
• a meglévő vagyont,
• a devizakitettséget,
• valamint az egyes eszközök egymáshoz való viszonyát.

A PremiU szemléletében is az egyedi célok, az időtáv és a kockázattűrés megismerése előzi meg a személyre szabott portfólió kialakítását.

A diverzifikáció legfontosabb üzenete

A befektetésben nem mindig az a legjobb stratégia, ha megpróbáljuk előre kitalálni, melyik lesz a következő legjobban teljesítő eszköz.

Sok esetben fontosabb kérdés, hogy mi történik a teljes portfólióval akkor, ha az egyik befektetésünk rosszul teljesít.

A diverzifikáció erre a problémára kínál egy alapvető megközelítést: a befektetési kockázatokat több különböző eszköz, piac és kitettség között osztjuk meg.

Ez nem garantálja a nyereséget, és nem védi ki a piaci veszteségeket sem. Segíthet azonban abban, hogy a befektetési stratégia ne egyetlen piaci forgatókönyvre épüljön.

Összefoglalva

A befektetési diverzifikáció lényege, hogy a befektető többféle eszköz, piac, régió, deviza vagy szektor között osztja meg a befektetéseit.

A cél nem a kockázat teljes megszüntetése, hanem annak mérséklése, hogy egyetlen befektetés vagy piaci esemény túl nagy hatással legyen a teljes vagyonra.

A jól diverzifikált portfólió kialakításánál ezért nem pusztán azt érdemes nézni, hogy hány befektetésünk van, hanem azt is, hogy milyen kockázatoknak vagyunk kitéve, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

A megfelelő portfólió kialakítása mindig egyéni kérdés: a befektetési cél, az időtáv, a kockázattűrés és a likviditási igény együttes figyelembevételét igényli.

Fontos: ez az írás általános tájékoztatást nyújt, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A konkrét befektetési döntés meghozatala előtt érdemes az adott befektetés kockázatait és a saját befektetési célokat együttesen mérlegelni.