Mi a BUX, az S&P 500 és a Nasdaq?

BUX, S&P 500 és Nasdaq részvényindexek árfolyammozgása grafikonon
TUDJON TÖBBET. DÖNTSÖN JOBBAN.
A BUX, az S&P 500 és a Nasdaq gyakran szerepelnek a tőzsdei hírekben, de nem ugyanazt jelentik. Mindhárom részvényindex, vagyis több vállalat árfolyamának összesített mutatója, amely segít megítélni egy piac vagy piaci szegmens teljesítményét. A BUX a magyar, az S&P 500 az amerikai nagyvállalati, a Nasdaq Composite pedig elsősorban a technológiai és növekedési részvények teljesítményéről ad képet. A különbségek ismerete a befektetési döntések értelmezésében is fontos.

A tőzsdei hírekben gyakran olvasható, hogy „emelkedett a BUX”, „új csúcson zárt az S&P 500”, vagy „a Nasdaq esett”. Ezek a mondatok azonban nem egy-egy részvény árfolyamáról szólnak, hanem részvényindexekről.

A részvényindex több tőzsdén jegyzett vállalat árfolyamának vagy teljesítményének összesített mutatója. Segítségével egyetlen számmal követhető egy piac, egy ország vagy egy meghatározott vállalati kör alakulása. Az index nem önálló vállalat és önmagában nem befektetési termék, hanem viszonyítási pont.

Mi a BUX?

A BUX a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe. A magyar részvénypiac legfontosabb, jellemzően nagyobb méretű és aktívabban kereskedett vállalatainak teljesítményét mutatja. A Magyar Nemzeti Bank a BUX-adatokat külön idősorként is közzéteszi, ami jól jelzi, hogy az index a hazai tőkepiac egyik alapvető mérőszáma. (statisztika.mnb.hu)

A BUX kosara változó számú részvényt tartalmazhat. A vállalatok súlya nem azonos: a nagyobb, a piacon ténylegesen forgó részvénymennyiséggel is figyelembe vett cégek jellemzően nagyobb hatással vannak az index mozgására. Emiatt egy jelentős súlyú részvény árfolyamváltozása látványosan befolyásolhatja a BUX egészének alakulását.

A BUX teljes hozamindexként is értelmezhető, vagyis a részvényárfolyamok változása mellett az osztalékok hatását is figyelembe veheti. Ez fontos különbség a pusztán árfolyamindexekhez képest: a teljes hozam azt mutatja, hogyan alakult volna egy elméleti befektetés értéke az osztalékok újrabefektetésével együtt.

Mi az S&P 500?

Az S&P 500 az Egyesült Államok legfontosabb részvényindexei közé tartozik. Nevében az 500-as szám arra utal, hogy az index mintegy 500 vezető amerikai vállalatot foglal össze. Az OECD meghatározása szerint az index az amerikai részvénypiac nagyvállalati szegmensét képviseli, és az amerikai részvények jelentős részére ad széles körű kitekintést. (one.oecd.org)

Az S&P 500 piaci kapitalizációval, illetve közkézhányaddal korrigált kapitalizációval súlyozott index. A piaci kapitalizáció egy vállalat tőzsdei értékét jelenti, amely leegyszerűsítve a részvényár és a forgalomban lévő részvények számának szorzata. Ezért a nagyobb vállalatok árfolyammozgása erősebben hat az indexre, mint a kisebb vállalatoké.

Az S&P 500-at sokan az amerikai nagyvállalati részvénypiac egyik legjobb általános mércéjének tekintik. Fontos azonban, hogy nem azonos az egész amerikai gazdasággal. Az indexben szereplő vállalatok nagyok és tőzsdén jegyzettek, miközben számos kisebb cég, magántulajdonú vállalkozás vagy nem tőzsdei gazdasági szereplő nem jelenik meg benne.

Mi a Nasdaq?

A „Nasdaq” kifejezést a közbeszédben több értelemben is használják. Jelentheti a Nasdaq tőzsdét, de gyakran a Nasdaq Composite részvényindexre utalnak vele. Ez utóbbi több ezer, a Nasdaq piacán jegyzett részvényt foglal össze, és a technológiai vállalatok miatt általában technológiaigényesebb képet mutat, mint az S&P 500. Az IMF egyik piaci összefoglalója a Nasdaq-indexet több mint 2500 amerikai törzsrészvényből álló, technológiai súlyú indexként írja le. (imf.org)

A Nasdaq Composite szintén kapitalizációs súlyozású index. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb tőzsdei értékű vállalatok teljesítménye jobban alakítja a mutatót. A technológiai kitettség miatt a Nasdaq gyakran érzékenyebben reagál a kamatok, a növekedési várakozások és az innovációval kapcsolatos befektetői hangulat változásaira.

Érdemes különbséget tenni a Nasdaq Composite és a Nasdaq-100 között is. A Composite szélesebb körű index, míg a Nasdaq-100 a Nasdaq tőzsdén jegyzett legnagyobb, nem pénzügyi vállalatok meghatározott körét követi. Amikor egy hír egyszerűen „Nasdaqról” beszél, mindig célszerű ellenőrizni, pontosan melyik indexről vagy magáról a tőzsdéről van szó.

Mi a legfontosabb különbség közöttük?

A három mutató eltérő piacot és vállalati kört képvisel:

  • BUX: a magyar részvénypiac legfontosabb indexe, forintban számítva.
  • S&P 500: az amerikai nagyvállalati részvények széles körű mutatója.
  • Nasdaq Composite: a Nasdaq tőzsdén jegyzett részvényeinek széles indexe, technológiai és növekedési vállalatokkal erősebb súllyal.

A különbség nemcsak földrajzi, hanem ágazati is. A BUX teljesítményére a magyar piac sajátosságai, a forint árfolyama, a hazai kamatkörnyezet, a szabályozási környezet és néhány nagy súlyú vállalat eredményei is hatással lehetnek. Az S&P 500 és a Nasdaq mozgását ezzel szemben elsősorban az amerikai gazdasági kilátások, a dollár, a kamatvárakozások, a vállalati profitok és a technológiai szektor hírei befolyásolhatják.

Mit jelent ez a befektetőknek?

Az indexek elsősorban összehasonlításra és tájékozódásra szolgálnak. Megmutathatják, hogy egy adott részvény vagy befektetési portfólió hogyan teljesített a szélesebb piachoz képest. Ha például egy amerikai részvényekből álló portfólió 8 százalékkal emelkedik, önmagában még nem tudható, hogy ez jó vagy gyenge eredmény-e. Az értékeléshez fontos lehet az S&P 500 vagy – technológiai kitettség esetén – a Nasdaq teljesítményét is figyelembe venni.

Az indexek ugyanakkor nem jelentenek automatikus befektetési ajánlást. Egy index emelkedése nem garantálja, hogy a jövőben is emelkedni fog, és az indexen belüli vállalatok súlya miatt a mutató nem mindig tükrözi minden alkotóelem teljesítményét. A kapitalizációs súlyozás például azt eredményezheti, hogy néhány óriásvállalat mozgása jelentősen meghatározza az egész index eredményét.

Az indexek követésére léteznek indexkövető alapok és ETF-ek is, de ezek kiválasztásánál figyelembe kell venni a költségeket, a devizakockázatot, az adózást, a követési eltérést és a befektetési időtávot. A befektetési alapok és ETF-ek közötti különbségekről külön is érdemes tájékozódni.

Összegzés

A BUX, az S&P 500 és a Nasdaq nem egymás versenytársai, hanem eltérő piacokat és vállalati köröket követő részvényindexek. A BUX a magyar tőzsde, az S&P 500 az amerikai nagyvállalatok, a Nasdaq Composite pedig a Nasdaq tőzsdén jegyzett, technológiai súlyú részvények egyik legfontosabb mérőszáma.

Aki ezeket az indexeket figyeli, nemcsak azt látja, hogy merre mozdultak a részvényárak, hanem azt is, hogy mely ország, vállalati méret vagy ágazat teljesített erősebben. A diverzifikáció szempontjából azonban fontos felismerni, hogy egyetlen index követése sem jelent automatikusan megfelelően széles kockázatmegosztást.


Források