Mi történt az elmúlt héten a forint körül?

Az elmúlt napokban több olyan gazdasági döntés és nyilatkozat is született, amelyek közvetlen hatással lehetnek a magyar forint árfolyamára, a kamatkörnyezetre és a befektetői várakozásokra.

Az EURHUF árfolyam az elmúlt héten 353-as szintig is erősödött – ilyen erős forintra az orosz–ukrán háború kitörése előtti időszak óta nem volt példa. A hét második felében azonban ismét 360 fölé gyengült az euróval szemben, jelenleg pedig 359–362 közötti sávban mozog.

A gyors és szélsőséges mozgások mögött több fontos esemény állt.

Pénzügyminiszteri üzenet: nem cél a túl erős forint?

2026. május 12-én Kármán András pénzügyminiszteri meghallgatásán egy különösen fontos mondat hangzott el:

„Azt gondolom, hogy a költségvetés alapvető érdeke, hogy a kockázatcsökkenés elsődlegesen az államadósság finanszírozás csökkentésében jelenjen meg és ne a forint erősödésében.”

A piac ezt úgy értelmezte, hogy a gazdaságpolitika számára jelenleg nem feltétlenül prioritás a rendkívül erős forintárfolyam fenntartása. Ez önmagában is hozzájárulhatott a forint későbbi gyengüléséhez.

MNB FX-swap tender: csökkenő kamatelőny

Május 13-án a Magyar Nemzeti Bank jelentősen csökkentette az eurólikviditást biztosító FX-swap tender maximális értékét.

A döntés következtében az elérhető évesített forintkamat körülbelül 0,5 százalékkal, 5,25%-ra mérséklődött.

Ez azért fontos, mert a forint egyik legnagyobb támasza az elmúlt időszakban a magas kamatkörnyezet volt. Amennyiben a piac alacsonyabb kamatokat kezd árazni, az csökkentheti a forint vonzerejét a nemzetközi befektetők számára.

Új lakossági állampapírok érkeznek

Május 18-án az Államadósság Kezelő Központ bejelentette, hogy új fix kamatozású lakossági állampapír-sorozatokat indít.

A jelenleg még elérhető, évi 7%-os hozamot biztosító papírok kamata 2026. május 22-től 0,5 százalékponttal csökken. A konstrukció egyéb paraméterei változatlanok maradnak.

Ez újabb jelzés lehet arra, hogy a piac és az állam is alacsonyabb kamatkörnyezetre készül.

Miért probléma a túl nagy árfolyam-ingadozás?

Bár sokan örülnek az erős forintnak, a túlzott árfolyammozgás valójában komoly kihívást jelent a gazdasági szereplők számára.

Az exportőrök például néhány hónapon belül találkozhattak:

• 375-ös,
• majd 395-ös,
• később pedig 353-as EURHUF árfolyammal is.

Egy ilyen széles sáv rendkívül megnehezíti a tervezést, az árazást és a hosszabb távú szerződések kezelését.

Egyenes lett a hozamgörbe

Érdekes fejlemény, hogy a magyar állampapírpiacon gyakorlatilag eltűnt a hozamgörbe görbülete.

Jelenleg a 0 és 20 éves lejáratú állampapírok hozamai nagyjából 5,57–5,67% közötti sávban mozognak, vagyis szinte teljesen kiegyenesedtek.

Ez általában arra utal, hogy a piac hosszabb távon is alacsonyabb inflációt és mérséklődő kamatkörnyezetet vár.

Jöhet kamatvágás Magyarországon?

A magyar alapkamat jelenleg 6,25%, azonban több piaci jel is arra utal, hogy a befektetők ennél alacsonyabb kamatszintet várnak a közeljövőben.

Ezt támasztja alá:

• az MNB FX-swap tenderének alacsonyabb kamatszintje,
• az állampapírhozamok mérséklődése,
• valamint a kiegyenesedett hozamgörbe is.

A kamatvágások előtt azonban továbbra is jelentős kockázatot jelenthet:

• a közel-keleti konfliktus elhúzódása,
• az emelkedő energiaárak,
• illetve az Európai Központi Bank esetleges szigorúbb monetáris politikája.

Merre tovább az EURHUF árfolyama?

Jelenleg úgy tűnik, hogy az EURHUF árfolyamát befolyásoló felfelé mutató tényezők száma nagyobb, mint a lefelé hatóké.

Ez azt jelentheti, hogy a forint további erősödése korlátozott lehet, miközben a nemzetközi gazdasági és geopolitikai események továbbra is jelentős kilengéseket okozhatnak.

A következő hetek kulcskérdése az lehet, hogy:

• mikor érkezhet az első kamatvágás,
• hogyan alakul az infláció,
• és mennyire marad stabil a nemzetközi befektetői hangulat.